Informatikusként mindig előtérbe helyeztem az informatikai biztonságot. Sőt, sokan úgy ismernek, hogy túlozva, már paranoiás jelleggel kezelem a biztonsági kockázatokat jelentő információkat. És valljuk be, talán nem is alaptalanul.

Ugyanakkor van egy másik oldala is a dolognak: a túlzott segíteni akarásom. Ez bizonyos értelemben anomália, hiszen az informatikai biztonság egyik legnagyobb ellensége a jóhiszeműség. A mai digitális világban sajnos biztosra állíthatom, hogy a jóhiszeműséget el kell felejteni. Amikor a hackerek az ismerősök mögé bújva, segítséget kérve támadják az embert, akkor kell meghúzni a határt. Digitális térben nincs bizalom! Kemény szavak, de amikor a legkülönbek is támadás áldozatává válnak, akkor ezt a szabályt fokozni kell.

Egy-egy támadást építő jellegűnek kell felfogni, és megkeresni azt a pontot, ahol kicsúszhat a kezünk alól az irányítás. Amikor hacker támadások legfelsőbb szinteken, komoly szervezeteknél is előfordulnak, szinte napi szinten, senki se gondolja, hogy ő kivétel lesz. Lehet, hogy csak egy Facebook profilról van szó, de lehet, hogy az csak a kezdet. Lehet, hogy nem is te vagy az igazi célpont, hanem csak egy út az igazi célponthoz.

A kibervédelembe úgy érdemes belefogni digitális eszközeinken (bankkártyánk, telefonunk, laptopunk, okos óránk, IP kameránk, Bluetooth eszközeink, stb.), mintha fizikai objektumainkat védenénk. Gondoljunk csak lakásunkra, házunkra, autónkra, irodánkra, műhelyünkre – mindet védjük illetéktelenektől. Ha nem tennénk, ha nem zárnánk, ha nem szerelnénk fel kamerát, ha nem tennénk óvintézkedéseket, csak idő kérdése lenne, hogy megtörténjen a baj. A digitális világban ugyanez a helyzet.

Egy támadás vagy betörés új lehetőségeket kell, hogy nyisson biztonsági intézkedéseinkben. Tapasztalatainkat meg kell osztani, és segíteni kell ismerőseinket is. Ne feledjük, hogy egy támadásból tanulni lehet, és az így szerzett tudást felhasználhatjuk, hogy erősebbé váljunk.

Ezeket a gondolatokat érdemes mindig szem előtt tartani, hiszen a digitális világban a védelem nemcsak egyéni, hanem közösségi feladat is. Biztonságosabbá tehetjük környezetünket, ha odafigyelünk, tanulunk, és segítünk másoknak is ugyanezt tenni.